Random elmélkedés

Oké, megfogadtam, hogy ez humoros és vicces blog lesz, nomegpersze semmi nem fog idekerülni a depresszív antiszociális önutáló és önmarcangoló énemből, aki meg akar halni, de ezt most mégis megteszem, hiszen úgy érzem ki kell adnom magamból ami felgyülemlett, és itt könnyebb.
Most persze jöhetnek a kérdések, hogy miért nem beszélek a barátaimmal, meg minden, de félek nekik elmondani, hogy mit/hogyan érzek...Félek a reakciójuktól, attól, hogy hülyének néznek vagy szimplán elhagynak... Tudom, ez meg marhaság, sokat hallottam már, mikor beszélgettem Baluval, hogy miért nem merek velük beszélni, vagy megnyílni...Egyszerűen nem, mert összetörne ha elhagynának és nekem hihetetlen tehetségem van ahhoz, hogy akaratom ellenére megbántsak valakit vagy tönkre tegyek valamit...
Nos igen ez van, ha az ember nem ismeri az érzéseket és érzelmeket és nem tud megfelelően reagálni rájuk...Pedig én őszintén próbálkozom! No mindegy...
Amiért most írok azt már régebben észrevettem és őrlődött bennem, de ha valamikor is  beszéltem róla valakinek (aki szintén Balu volt, ő az én fizetett lelkiismeretem, helyesbítve mindig kap kaját a lelkisegélyt meg jó- és önszántából csinálja) az azt mondta, hogy marhaság és beképzelgem magamnak...Nem tudom, lehet, hogy igaza van, de akkor is csak arról a szűk rétegről tud beszélni, akikkel ő is kapcsolatban van.
Egyszerűen olyan érzésem van, mintha senkinek nem lenne rám szüksége. Mármint...Oké én is ott vagyok a barátaimmal, beszélgetek velük meg minden, de ők nem figyelnek rám...Ami megintcsak marhaság, mert játék alatt muszáj figyelnünk a másikra különben fatális ostobaságot követhetünk el. De a hétköznapokra gondolok, vagy a hétvégékre mikor nincs játékalkalom vagy ilyenek...Nem arra gondoltam, hogy találkozzak velük minden nap, vagy valami, nem vagyok én annyira szociális, hé! Oké, Vikivel minden nap találkozok suliban Dave-vel is és az igazat megvallva egyikőjükkel (mármint a srácokkal, Viki a legesjobbosom, ismerem ötödikes korunk óta (osztálytársam, nem nehéz xD) és köbö hatodik óta még jobbosbalosok is vagyunk) sem vagyok közelebbi kapcsolatban...De nem is az...Balu néha rám ír, hogy még élek-e (nálam ez kétes dolog azért) Zsombor pedig elfoglalt, de azért ő is szakít rám időt, ha tud. Oké-oké, akkor miért panaszkodom? Így, hogy elkezdődött a szeptember minden rendben van, de ott volt a hosszú nyáriszünet amikor csak heti kétszer találkoztam velük, és egyéb emberekkel nem is nagyon érintkeztem, tehát mindössze annyi emberi kapcsolatom volt...Anya nagyrészt későn jött haza, a nagymamámmal meg nem jövök ki túlzottan jól...És ez is egy hisztis tinipicsa gondolatai lehetnének, csakhogy nem azok. Nincsenek barátaim, csak ők, a többiek messze laknak és nekem emberi kapcsolatok nélkül előjön az a rossz tulajdonságom, hogy eret akarok vágni vagy kiugrani a tizedikről...De sajnos mind a kettő túlélhető, nodemindegy is...
Egyre azt érzem, hogy elhidegülök az emberektől, elfordulnak tőlem, nincs rám szükségük, csak egy fölösleges kolonc vagyok, akivel nincs szívük közölni, hogy köszönik szépen elegük van, nem kérnek belőlem többet, mert ez összetörne. Pedig ha nekik az jobb lenne, én minden további nélkül megszakítanék velük minden kapcsolatot...
Nomeg ott vannak a Mibbitesek...Már vagy 6 éve együtt vagyunk és rajolunk főleg online, élőben általában Conon szoktunk találkozni, kivéve a debreceniekkel, mert ők vagy lejönnek hozzám, vagy én megyek át hozzájuk. 6 éve együtt vagyunk, rettegtek minket az egyik netes portálon, sokukat úgymond én neveltem, ők voltak az én ifjú padalávalóim, megszerettettem velük az animéket (oké, ez nem csak az én érdemem) a yaoit (ez sem) együtt játszottunk online szerepjátékot stb...Mostpedig egyáltalán nincs rám szükségük...Nem túl költőien vázolom:  vagyok én, aki érettebb gondolkodású, idősebb mint a többiek amolyan nagytestvér, aki míg picik voltunk jó volt, hogy velünk volt és rengeteg menő dolgot tanított nekünk, de mostmár idegesít minket a felügyelete és a folytonos figyelése...Ők ott elmarhulnak maguknak, ha találkozunk énvelem nem foglalkoznak (kivéve tényleg ha csak Hellával találkzom, meg mikor Hella és Yeti is itt voltak, akkor tök jól elvoltunk) nemaz, hogy nem foglalkoznak, hanem meghallgatnak aztán le sem szarnak...Elnézést a vulgaritásért...És azért ők is hiányoznak...
Nem bánom, ha elhagynak, mert megszoktam a magányt, csak szeretném ha közölnék, hogy bocsi, de nem kérünk belőled...Megértem én, eléggé felnőttem már hozzá, és el is fogadnám, csak na...Mindegy...
Nem is tudom, miért hoztam létre ezt a posztot, valahogy muszáj volt megírnom, és kiadnom magamból..
Ennyi, kikapcs, legközelebb valami boldogabb dologgal jövök.
Bájbíí~ ^^

Az én egyetlen Poroszom

Megint én...

Sziasztok ^^

Akármilyen hihetetlen mindig én fogok bejegyzéseket írni xD

Bár nem hiszem, hogy sokan fogják olvasni, vagy egyáltalán megtalálni, but who know?

Most este azon filóztam, hogy bejegyzést kéne írni, mert az a bemutatkozás nem volt valami sok, és hát ez lett belőle...

Beszélgettem egy kedves barátnőmmel aki mellesleg az én egyetlen poroszom is mint olvashatjátok a címben és közölte, hogy akkor írjak róla, nos hát tessék. :D

Nos...Megismerkedésünk napja egy esős tavaszi napra esett (a 2013-mas tavaszi MondoCon első napja ami úgy kb április 13 volt talán...Egyikünk sem emlékszik xD)

Nos az igazat megvallva, én már gyakrabban láttam aktívkodni az egyik hetás csoportban a jól ismert arckönyv nevű közösségi oldalon, de na...Nem ismerkedem egykönnyen idegenekkel és na....

Aztán eljött a nagy nap O.O 

Conon épp kinn csöveltem a Hetás csapat (Hetalia cosplay group, de nem csak cp-sek) táborhelyén és beszélgettem Svédországgal, aki amúgy mivel Sealandet cosplayelem ezért ő a cp-papám :3, és megrohamozott minket fotók miatt :D Ő egyébként Poroszország volt a díszegyenruhás verzsönben, mit ne mondjak igen megnyerő kinézettel :3

Ésjupp...Onnantól egybe gyűjtöttük az egész szombati hetás cp-s bagázst majd elmentünk közösen játszani (pocky game, felelsz vagy mersz ect.) meg fotózni, és ott összehaverkodtunk...Közben mivel nekem nem sokára indulnom kellett a vonatomhoz (utolsó vonatot azért illik elérni...) ezért gyors fotózás, könnyes búcsú mindenkitől *szipp szipp* és go haza Nyíregyre...

Másnap csodálkozva látom, hogy valaki bejelölt ismerősnek..Oké ez nem olyan csoda, hiszen Con volt, sok új embert ismertem meg és na. Értitek...Nos nézem, visszajelölöm, mint kiderült ő volt az a Poroszország és ő sem mehetett ki a második napra (szegény....én csak szállás hiányában nem mehettem...) és elkezdtünk beszélgetni. Először kicsit félszeg voltam, majd egyre jobban összebarátkoztunk és kiderült, hogy tök sok minden közös bennünk :D 

Oké...Ezek után elkezdtünk egyre többet beszélgetni, tök jól elvoltunk aztááán hoppá június 15. HetaMeet.

Ez volt mind a kettőnk legelső meetje, mikor csak mi hetások találkozunk teljesen Con és egyéb animés rendezvény keretein kívül. Megbeszéltük, hogy ő kijön elém a Nyugatiba, oké mindent leszerveztünk telefon, satöbbi...Nos minden ment mint a karikacsapás de mégsem! Ő úgy emlékezett, hogy  a Keletibe kell menni, tehát én mint ismeretlen átmetróztam a Keletibe, onnan meg az Arénában találkoztunk...Ott könnyes köszönések ölelések meg mindenek, ahogy annak rendje módja szerint lennie kell, átöltöztünk a meetre való cp-nkbe (ő éppen random!Porosz volt én meg 2p!Nyo!Amerika tehát gonosz női amcsi...na az is egy érdekes külső volt nekem...xD) Oké, elindultunk ki a Kopaszi gát felé minden oké, rajtam ugyebár egy picsagatya meg egy ing ami semmit nem takar, vagyis mell alatt megkötve karakterhűen...Oké, elindultunk minden....Aztán kiderült, hogy eltévedtünk! Nem volt nagy gáz, a végén kitaláltunk, csak a fél délelőttöt elbuszoztuk és villamosoztuk Budán :D Nos...Éppen utolsó buszon ültünk és már nagyon untuk a fejünket, erre ő gondolt egyet és legyünk gonoszak...Elkezdte az így is alig takar valamit ingemet kigombolni a busz közepén! (oké, a végében ültünk, de na xD) Aztán csak egy gombot hagyott begombolva...A pár akik mögöttünk ültek igen furcsán vizslattak minket, főleg, hogy egy véres baseballütő is volt nálam...Nonembaj :D Aztán szépen szerencsésen kiértünk a Gátra, majd nem találtuk a többieket...Végül azért ők is meglettek és eltöltöttünk együtt egy fantasztikus napot, megismertem sok új embert akikkel összehaverkodtam, bár még mindig félek tőlük és egy remek napot tudhattunk magunk mögött :D (a végére napszúrást kaptam és rákvörösre égtem mindenhol, mivel a ruha nem sokat takart, de ennyi belefért)  

Utána sajnos már csak most találkoztunk legutóbbi nyári Conon, aminek a dátumára nem emlékszem, de szerintem július 20...Ott nem tölthettünk együtt sok időt, hiszen én két másik barátommal mentem ki, és velük voltam meg nem is sokat láttuk egymást, de azért az a rövid idő is felejthetetlen volt :D

Akkor ő gothlolizott én meg megint Sealandeztem...Nos ebből lett egy random Titanic jelenet meg egy random csók is xD (nem, nem csókolt meg, csak a beállás) Oké...Tudom idióták vagyunk, de élvezzük

Amúgy imádom a csajt ő a kedvenc semém, emellett Porosz-Sealand Monarchiában élünk együtt és ezt senki sem akadályozhatja meg muhahaaa! 

Ennek az egésznek nincs sok értelme, de imádom a csajt, csak sajnos mostanság ritkán beszélünk, de még mindig az én kedvenc poroszom :3

Ezt pedig az ő tiszteletére írtam ^^

Bájbiii~

Nos ez ő meg én az első találkozáskor...

Dat csókjelenet és random pofátlan porosz! 

Und ájne random Hetás csoportkép tavaszi Conról + egy Yuno

Minden kezdet nehéz

Hali!
Nos..Ummm...Igen...
Először is kezdjük...
Dat találó bloglink! I love idiots...Yeah...I have really a lot idiot friends..But I love them :3
Nos...Igen...Tegnap beszélgettem skypeon az egyik barátnőmmel és az angolházim miatt hisztiztem, hogy én ilyen hülye kérdésekre nem fogok 120-150 szavas nyári fogalmazást írni, ki a halál emlékszik mit evett két hónapja? Fotoszintetizáltam! Najó nem tudom...Oké felvetődött az ötlet, hogy kezdjek el blogolni így nos...Itt van ^^
Itten szeretném megosztani legeslegbensőbb gondolataim, melyeket senkivel sem merek mert még a végén hülyének néznek o.o
Kommenteket szívesen fogadok bárkitől, csak egy nevet kérek majd hagyni, ésumm..Ennyi....
Maybe...Maybe not...Idunno...
Akkor jó szórakozást, olvasást és a többi ami kell ^^
Móka, kacagás és HALÁÁÁL!
(erről majd később mesélek)